"Olyan volt ez a csók, mint a szilvás gombóc. Édes és fahéjas. Képtelenség abbahagyni. Még akartam belőle. Ez a csók tizenkét évig váratott magára. Ha megkérdezné bárki, milyen élmény volt, egy Klimt-festményhez hasonlítanám. Aranylóan érzéki. Azt mondanám, hosszú volt és történelmi, mint a bayeux-i falikárpit. Azt mondanám, olyan volt, mint amikor először láttam élőben Csontváry Baalbekjét. Lenyűgöző. Elképzelhetetlen. Felfoghatatlan. Azt mondanám, olyan érzés volt, mintha eggyé váltam volna a Nappal."
Fülszöveg
Mit áldoznál fel, hogy az álmaidnak élhess? Vajon a bimbónak nem fáj, amikor kinyílik? Vajon a pillangó nem szenved, ahogy kihámozza magát abból a szűk bábból, amiben korábban nyomorgott? Vajon, ha már nincs mit veszítened, miért félsz attól, hogy továbblépj? Kati mesebelinek látszó, boldog élete egy motorbaleset miatt darabjaira hullik. A férje kómába kerül, a munkahelyén áskálódnak ellene, és ha ez nem lenne elég, még a lakása is elúszik. Az igazi áldatlan állapotok között gyerekkori barátja, a vörös hajú, gátlásos, ám csupaszív Iggi segít neki. Csakhogy Iggivel együtt járnak a gyerekkori emlékek és a felismerés: Katiból mára kiveszett az a vagány, vadóc kislány, aki festőnek készült, és sosem élt volna megalkuvó életet. Vajon Kati vissza tud térni egykori önmagához? Képes szárnyakat adni művészénjének? Vajon a szeretet ereje legyőzheti a szerencsétlenségek árját? Történet egy bátor nőről, aki nem fél szembenézni a felfoghatatlannal, és vállalkozik a legveszedelmesebb utazásra: az öntudatra ébredésre. Te mit tennél, ha mindaz, amit igazinak és boldognak hittél, semmivé foszlana? Mit áldoznál fel azért, hogy az álmaidnak élhess? Mernél továbblépni? Indulj el erre az érzelmes utazásra, és találd meg önmagad! Mélyedj el! Kapcsolj ki! Légy jelen!
Véleményem
Ez egy édes és kedves történet volt, amit az írónő gyönyörűen írt meg. Katica útja önmagához nehezen indult, sok szomorúsággal és balszerencsével. Azonban, amikor a legmélyebben vagyunk, akkor sem szabad feladni, mert az élet kaotikus és sose tudhatjuk mit hoz a holnap...
Engem már a gyönyörű borító teljes megvett magának. Imádnivaló ez a kötöt mintás szívecskés/ katicás kompozíciót. Ezek alapján valami aranyos kis történetre számítottam, azonban egy igazi érzelmi hullámvasútat kaptam, ahol bőven kijut a rosszból és a jóból is.
"Nincs olyan, amin egy jó forró fürdő és egy kiadós alvás ne segítene, mondta mindig Nagyika."
Főhősnőnk olyan szerencsétlen élethelyzetekbe kerül, hogy még én is megsajnáltam. Az élete az egyik pillanatról a másikra teljesen a fejetetejére áll. A könyv pont ezért kicsit nehezen indult az első pár fejezetig, mert nagyon nyomasztó volt Katica jelenlegi élethelyzete, néha megráztam volna Bogárkát, hogy ne merüljön el ennyire az önvádban, önsajnálatban, depresszióban és ne legyen ilyen naiv, aztán mindig rájöttem, hogy én is és a legtöbben biztosan hasonlóan éreznénk magunkat a helyében.
A férje kómában fekszik, a munkája felér egy kínzással és még az apósa is bunkó...
"A veszett ügyek miniszterasszonya vagyok, méltóságteljes és gyakorlott, tudom, hogyan veszítsek, hogy végül mégiscsak nyerjek. Az egésznek a titka a sodródás megszüntetése. A cselekvés. Én nem állítom, hogy szembemenni a sodrással könnyű, vagy kellemes, de amióta saját kezembe vettem az életem, mintha észszerűbben haladnának körülöttem a dolgok."
Azonban ebben a reménytelen helyzetben is van fénysugár, aki boldogságot hoz az életébe. Iggi, Katica gyerekkori és azóta is legjobb barátja, hazautazott norvégiából, hogy támogassa a lányt ebben a nehéz időszakban és újra előhozza belőle azt a vadóc kislányt, aki régen volt.
Iggi jelenléte nem csak Katicára, de az olvasóra is üdítően hat, mintha a nap is fényesebben sütne, ahol ez a jóképű, vörös hajú, magas, izmos fiú megjelenik. Iggi csupaszív férfi, aki nem adta fel az álmait csak egyett, ami élete egyik legnehezebb döntése volt, de lehet most eljött az idő , hogy ezen változtasson. Természetesen Infrát is említsük meg, aki szintén Katica segítségére van, hogy ne bolonduljon meg egyedül egy erdei házban.
"– Talpra, my best friend – mondtam Igginek –, lógsz nekem egy tánccal! – Miféle tánccal? – Amire apádat küldted magad helyett. Ó, igen. Az a tánc – vette tudomásul a legjobb barát, olyan fancsali képpel, mint amilyet egy norvég halász vágna, ha a hálójából nem ragyogó pikkelyű halak potyognának a fedélzetre, hanem egy kupac törött, műanyag vécéülőke."
Amit még imádtam ebben a kötetben, hogy gyönyörűen volt a művészet beleszőve a történetbe és Katica életébe. Én mindvégig drukkoltam neki, hogy találjon vissza önmagához és szárnyaljon, mint a katicabogár.
Azt még talán elárulhatom, hogy az olaszországi részek voltak a kedvenceim. Legszívesebben én is vennék egy jegyet minden tervezés nélkül és beköltöznék don Sandro-hoz egy kis időre.
"– Don Sandro, maga nem szívbajos. – Nem azért fordítottam hátat a társadalomnak, hogy szívbajos legyek. Hallja a te huszonegyedik századi, városlakó füled ezt a csöndet, vagy üresjáraton is cseng?"
Szuper kikapcsolódás volt ez a történet, amit abszolút ajánlok, ha egy könnyed, humoros és finoman romantikus kötetre vágysz! Engem teljesen magával ragadott az írónő stílusa, még biztosan olvasni fogok még tőle, úgyhogy bátran ajánlom 🥰
Köszönöm szépen a Könyvmolyképző Kiadónak a gyönyörű könyvet!
Könyv adatai
Könyvmolyképző
Szeged, 2021 320 oldal
puhatáblás
ISBN: 9789635613908
Ha megtetszett a könyv, akkor ezen a linken megtudod vásárolni a kiadó honlapján!
Σχόλια